Ismét nő az iskolaelhagyások száma Romániában

Az utóbbi években ismét növekedni kezdett a korai iskolaelhagyások száma Romániában, ami főleg a roma, falusi, szegény, illetve fogyatékkal élő gyerekeknél fordul elő - derült ki az UNICEF támogatásával készült egyik romániai felmérésből, amelyet szerdai számában ismertetett a liberális kötődésű Adevarul.

Remus Pricopie oktatási miniszter a gazdasági válságnak tulajdonítja azt, hogy miután az új évezred első évtizedében sikerült 18-ról 15 százalékra csökkenteni az iskolai lemorzsolódás arányát, 2010-től újból romlani kezdett a helyzet Romániában, és ismét 17 százalékra emelkedett azok aránya, akik már a középiskola előtt kimaradnak a közoktatásból.

Ciprian Fartusnic, az UNICEF-tanulmány vezetője rámutatott: hivatalosan csak akkor lehet iskolaelhagyásról beszélni, ha egy 14 év alatti gyerek már két éve nem szerepel az oktatási rendszer statisztikáiban. Ezzel magyarázható, hogy a gazdasági válság hatása késéssel jelent meg a lemorzsolódási statisztikákban. A szaktárca kötelezővé tenné az iskolák számára, hogy a hiányzásokról havi jelentést tegyenek közzé az interneten.
A tanulmány szerint 2009-ben a 3-6 éves korosztály 20 százaléka nem járt óvodába, a 7-10 évesek 8 százaléka (több mint 65 ezer gyerek) nem járt az általános iskola alsó tagozatára, a 11-14 évesek 5 százaléka pedig (több mint 50 ezer gyerek) nem járt a felső tagozatra.

A szakemberek szerint az iskolaelhagyás hátterében az esetek többségében a család rossz anyagi körülményei állnak. Egy átlagos romániai család évi 419 eurót költ egy iskolás gyerekre, amit a szegénységben élő családok nem engedhetnek meg maguknak. A roma gyerekek 14 százaléka egyáltalán nem járt iskolába, 40 százalékuk az általános iskola alsó, 24 százalékuk a felső tagozaton maradt ki az oktatásból.

A bukaresti kormány célkitűzései között szerepel, hogy jövő év végéig ismét 15 százalék alá, 2020-ig pedig 11 százalékra csökkentse a korai iskolaelhagyók arányát az országban.
A 15 év alattiak iskolai lemorzsolódásának uniós átlaga 2011-ben 13,5 százalék volt, Magyarországon pedig 11 százalék.